A Dachaui kastély egy középkori erősség maradványa, amely a Dachaui grófok tulajdonában állt. A 16. században a bajor udvartól kedvelt rezidenciává vált, és 1546-tól fogva II. Wilhelm herceg és IV. Albrecht herceg bővítette, így kialakult egy négy szárnyú, nagy komplexum. A palota része egy reneszánsz stílusban készült mennyezeti kazettás mennyezet, melyet Hans Wisreutter alkotott, és az egyik legjelentősebb ilyen műalkotás Dél-Németországban. A barokkos átalakításokat Max Emanuelle választófejedelem rendelte meg, ez megőrizte az eredeti részeket. A terület régi kertfalakból, lugasból, gyümölcskertből és egy kis erdőből áll, amelyek több történelmi korszakot idéznek. A fekvése egy dombvonulat szélén ideális kilátást nyújt a környező tájra.